Történeti épületek helyreállítása: Hitelesség és fenntarthatóság / hitelesség vagy fenntarthatóság?
Épített örökségünk megőrzése
széles körű és speciális ismereteket igényel, a műemlékvédelem területén
mindinkább olyan szakmailag képzett, innovatív és holisztikus szemléletű,
projektorientált szakemberekre van szükség, akik alaposan ismerik a történeti épületek
diagnosztikai módszereinek elméletét és gyakorlatát. A szakmai képzés mellett a
tudásmegosztás egyik leghatékonyabb platformja a szakmai találkozók
megszervezése, ezért is rendezi meg évről évre a Történeti épületek
helyreállítása szakmai fórumot a pécsi
Pollack Expo keretében a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kara
(PTE MIK), együttműködésben a Magyar Mérnök Kamara Építési Tagozatával. Az idei
találkozó programjában egyaránt helyet kapnak tartószerkezeti, műemléki
kutatási, építészeti és történeti belső tér helyreállításával kapcsolatos
kérdések, amelyekről az aktuális munkák mentén maguk az érintett szakemberek,
tervezők, kivitelezők, lebonyolítók, oktatók beszélnek április 4-én a PTE
MIK-en.
Az idei fórum ismét a „szépészet”, az építészeti tervezés és a szerkezeti kérdések köré összpontosul, különös tekintettel a történeti épületek értékeinek megőrzésére, a hitelesség, az épség biztosítására. Ahogyan Fejérdy Tamás DLA, Gazzola-díjas műemlékvédelmi szakember előadása beharangozójában fogalmaz: „mégis, a történeti szerkezetek fenntartásának alapvető eszköze, hogy amennyire lehet, eredeti kialakításukban, összefüggéseikben és funkciójukban próbáljuk megtartani azokat”. Hogy ez kinek mennyire sikerült, melyek a megőrzéshez és a „jó” mai használathoz vezető utak, a résztvevők ezekről hallhatnak a nap során olyan műemléki helyreállítások kapcsán, amelyek az elmúlt évben az ICOMOS szakmai elismerését is magukénak tudhatják. Így például Sopron belvárosa műemléki helyreállításáról, a jáki Szent György-templom, valamint a hozzá tartozó épületegyüttes kutatásának és helyreállításának eredményeiről, vagy akár az Építőipari Nívódíjas Lánchíd helyreállításáról is.
A pécsi képzés egyik vezető tanára, Mezős Tamás példákon mutatja be azokat a hibákat, amelyeket a saját munkája során elkövetett és amelyeket ma már egészen más felfogásban kezelne. A professzor munkatársa, Bodó Balázs prezentációjában az MNB székház homlokzatának nyílászárói rekonstrukciója kapcsán a 120 évvel korábbi tervezői gondolkodásról, a szerkesztési elvek megértéséről és azok gyakorlati kivitelezési munkába történő felhasználásáról oszt meg izgalmas részleteket. A szakmai napot záró kerekasztal-beszélgetés fókuszpontjában az örök kérdés áll: megőrizhető-e az eredeti anyag, szerkezet, az épület épsége és ezáltal a hitelessége a helyreállítási munkák során, kibékíthető-e a megőrzés igénye a fenntarthatóság, a mai használat elvárásaival.
A PTE MIK
2020 őszén indította el az első Történeti épületdiagnosztikai és rehabilitációs
szakmérnök és szakember szakirányú továbbképzését, amelyet az
épületdiagnosztikát kiemelve állított gyakorlatiasabb vonalra, nem titkolt
szándékkal megcélozva a kivitelezésben dolgozó építész- és építőmérnököket is.
„A képzés a tervezett tudásátadáson túl szakmai közösséget szeretne építeni,
amihez jó indulást ad a már diplomát szerzett 25 szakember, valamint az ősszel
indult évfolyam és a PTE MIK Breuer Marcell Doktori Iskolája, amelynek
képzésében szintén hangsúlyosan megjelenik a műemlékvédelem. Nem titkolt célunk a pécsi Történeti épületdiagnosztikai és
rehabilitációs szakmérnöki képzést megmutatni a szélesebb szakmai közönség
előtt, egyúttal hagyományteremtő céllal szakmai közösséget építeni” – mondja a
fórum egyik házigazdája, dr. Kovács-Andor Krisztián szakfelelős.
