Pécsi építészhallgatók ötletei is formálják a 2000 éves várost
Ami más városokban még
szokatlan, Pécsett kiválóan működik. A pécsi vásártéren a mai kor
követelményeinek megfelelő árusítás módjára, helyének kialakítására, a vásártér
tájépítészeti, valamint építészeti megújítására fogalmazták meg néhány évvel
ezelőtt a javaslataikat a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kara
(PTE MIK) építészhallgatói, akik azóta is több alkalommal vettek részt
ötleteikkel a város különböző tereinek formálásában. Részesei voltak a
Pécsi-víz völgyének vagy a város és az egyetem összefonódását vizsgáló egyetemi
campusok új koncepciója kialakításának, mint ahogy foglalkoztak a régi
vásárcsarnok épületének újrahasznosításával vagy a mecseki parkerdő
fejlesztésével is. A város és a kar között a közelmúltban kötött együttműködési
megállapodás keretében pedig most kezdődik egy az egyetemisták által is sokat
használt útszakasz újragondolását támogató projekt, amelyben Pécs városa
szintén számít az egyetemi építészhallgatók által képviselt, a fenntartható
fejlesztést, a zéró ökolábnyomot is fókuszba állító javaslatokra.
A tavaszi félévben a történelmi belvárost és a Szigeti városrészt mint egyetemi városrészt összekötő Hungária utca újragondolása lesz a feladatunk. Itt magával a nyilvános közösségi térrel, illetve ahhoz kapcsolódóan az épületek megújításával is foglalkoznak majd a hallgatók. Összetett szempontrendszer szerint gondolják át az adott terület működését: az épített környezet mellett számolniuk kell a természeti környezettel, mint ahogy a társadalmi, gazdasági folyamatokat is figyelembe kell venniük. A külső szereplőkkel, városi szakemberekkel való beszélgetések új szempontokat, megközelítéseket hoznak a tervezési munkába, például egy környezetrehabilitációs szakmérnök az akadálymentességre hívja fel a figyelmet, de szó lesz arról is, hogy az épített környezet alakításával hogyan tudjuk elősegíteni a bűnmegelőzést. Ezek olyan témák, amelyekre a hallgatóknak reflektálniuk kell a terveikben, ezzel is a valós problémákon alapuló kihívásokat hozzuk be az egyetemi oktatásba” – vázolja az előttük álló megbízást részleteit dr. Gyergyák János, a PTE MIK Építészeti és Várostervezési Tanszékének egyetemi docense.
A szakember szerint Pécs magyar és európai léptékben is kiválóan tervezhető település, az elmúlt évtizedben számos komplex településfejlesztési kérdésben kérte ki az önkormányzat a pécsi építészhallgatók javaslatait, akik aktuális, friss látásmódjukkal inspirációkat tudtak adni a konkrét tervek kidolgozásához. A kar Építész Intézetének oktatói által irányított féléves tervezési folyamatok többek között a Komplex tervezés, a Kísérleti tervezés, valamint a Város- és tértervezés nevű tantárgyak keretében zajlanak, és esetenként kisebb csoportokban akár 60–80 hallgató tesz javaslatot vagy mutat tág perspektívát a felvetéssel kapcsolatban. A munkák befejeztével a résztvevők prezentációkon, illetve kiállítás keretében mutatják be az elképzeléseiket a döntéshozók számára (a vásártér megújításával kapcsolatos elképzelésekről például nyilvános virtuális kiállítást szerveztek a nagyközönség számára, amely szavazhatott is a legjobban tetsző hallgatói munkákra.)
„Ez a fajta összetett tervezési folyamat számos kompetenciát fejleszt a leendő építészekben. A kontextusvizsgálatot követően a hallgatók közösen alakítanak ki egy fejlesztési elképzelést, amelyhez elengedhetetlen az egymás közötti párbeszéd, mindez kiválóan támogatja a kommunikáció elsajátítását. A nagy területi fejlesztési elképzelésből pontszerűen választanak ki elemeket, majd egyénileg azokat tervezik és viszik tovább. Fontos, hogy a feladat megismerése során felmerülő szempontok mindegyikének feleljen meg az elgondolásuk, mert amikor már élesben, tehát a mindennapi munkájuk során kell tervezniük, akkor szintén ennyire komplex lesz a feladat, és az általuk létrehozott tervvel válaszolniuk kell az igényekre. A hallgatóink által megfogalmazott ötletek számos esetben bekerültek Pécs város fejlesztési elképzeléseibe, ez is azt mutatja, hogy egyértelműen pozitív a tevékenységünk megítélése” – mondja Gyergyák János, aki az együttműködés következő szintjének a kar Breuer Marcell Doktori Iskolája hallgatóinak tudományos kutatási eredményeinek alkalmazását, bevonását tartja. Olyan feladatokon szeretnének együttműködni a várossal, amelyekkel elősegítenék még több Péccsel kapcsolatos építészeti doktori munka megszületését.
